A természetvédelemi
események Magyarországon
Az 1970-es években nyilvánvalóvá vált,
hogy ilyen ütem mellett elvesznek a természeti értékek,
mivel az ember természetátalakító tevékenysége
felgyorsult. Az ekkor kialakított természetvédelmi
program évi átlagban 30-40 ezer hektárra tervezte
a védetté nyilvánítandó természeti
területek nagyságát.
Megkezdõdött a természetvédelem jogi intézményeinek
kialakítása is (1971-ben és 1982-ben a természetvédelem
szabályozása már önálló jogszabályként,
törvényerejû rendeletekben jelent meg.) Ekkor vált
Magyarországon egyértelmûen a környezetvédelem
és a természetvédelem külön jogi ággá.
(Bár sok más országban a természetvédelmet
a környezetvédelmen belüli területként kezelik,
ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezen országokban
a természetvédelem jelentõsége kisebb lenne.)
1971-tol van lehetõség un. helyi jelentoségû
védett természeti területek védetté nyilvánítására.
Ez 1971-tol 1991-ig a megyei és fõvárosi tanácsok,
azóta pedig az önkormányzatok hatásköre.
A természet védelmérol szóló 1996.
évi LIII. törvény 22. § i) pontja kimondja:
kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté
kell nyilvánítani
- a tudományos,
- kulturális,
- esztétikai,
- oktatási,
- gazdasági és
- más közérdekbol, valamint
a biológiai sokféleség megõrzése céljából
arra érdemes területeket pl. álló- és
folyóvizeket, így különösen tavat, patakot,
mocsarat. (a természetvédelmi törvény alkalmazásában
a természetes eredetû tavak a természeti terület,
a mesterséges tavak pedig a természeti érték
/Környezetvédelmi törvény 4. § a) pont alapján
/ kategóriájába sorolhatók).
|